Weather and Revolution: Hungary 1956 and Romania 1989
Posted by romanianrevolutionofdecember1989 on January 7, 2012
Long before I was an East Europeanist, I was a weather buff (still am). In fact, for a time in college I studied meteorology…only to discover that studying the weather involved more dreaded PHYSICS than I could possibly countenance. Hence, I dropped my plans to become a meteorologist.
One aspect of protests, revolts, uprisings, and revolutions that has long intrigued me has been the coincidence of some of these with spells of warm, often dry weather in late fall or winter in cold weather climates where these are infrequent. True, there are lots of such periods of weather where there was no one in the street against the authoritarian regime in question. And there have been some such events when the weather was seasonably cold or colder. Still, as one hears people recount their eyewitness accounts of Hungary in October 1956 or Romania in December 1989, it is interesting to see how often, at least in passing, they invoke the uncharacteristic weather. To the extent it played a role, it would seem such weather constitutes something of a permissive, rather than causal proximate factor.
Hungary, 23 October 1956
Bob Dent discussed the role of the weather in the outbreak of anti-regime demonstrations in Budapest on 23 October 1956 as follows:
The day was warm – exceptionally warm. The morning edition of the
trade union newspaper Népszava had predicted temperatures of up to
21 degrees and had commented on the extraordinary and unusually
warm weather conditions the country was experiencing for an autumn.
Did the newspaper’s editors, typesetters and proofreaders realise that
those words could have applied to the political temperature as well?
Source: Bob Dent, author of ‘Budapest 1956 – Locations of Drama’
(Európa Publishers, Budapest, 2006)
Indeed, checking the extensive weather records contained at www.tutiempo.net we find that the high in Budapest on 23 October 1956 was 21.1 celsius or 70 degrees Fahrenheit. According to the Weather Underground normals for Budapest, the average high for 23 October is about 57 degrees Fahrenheit, so it was indeed a warm day for that time of year.
A tömegek akaratának utcai kinyilvánítását mindig a gazdasági és a politikai szituáció idézi elő. Külső körülmények, mint például az időjárás, ezt segíthetik, vagy esetleg akadályozzák. Mindkettőre ismerünk példát a magyar történelemből, hiszen 1848. március 15-én a korabeli források szerint esős idő volt, míg 1956. október 23-án gyönyörű őszi nap adatait regisztrálta az Országos Meteorológiai Szolgálat jogelődje. E híres nap időjárását idézzük fel a Budapest belterületén végzett megfigyelések alapján.
A levegő hőmérséklete a derült őszi napokon szokásos menetet követte, amit a hajnali és a nappali értékek közötti nagy különbség jellemez. A délutáni órák csaknem 20 oC-os értékeivel szemben, hajnalban a belterületi meteorológiai állomáson, az utca szintjében alig 5 oC volt. (A legmagasabb nappali hőmérséklet, amely e napon is 13 és 16 óra közé esett, kevéssel meg is haladta a 20 oC-ot – l. az utolsó két ábran.)
Tükrözte a hőmérséklet erős napi ingását a levegő relatív nedvessége is, amely hajnalban még csaknem 100 %-os (azaz, ködképződéshez közeli) volt. A délutáni órákra ez az érték 50 %-ra csökkent. (Ekkor kétszer annyi vízgőz is lehetett volna a levegőben, kicsapódás nélkül.)
A légnedvesség fenti alakulását tükrözi a vízszintes látástávolság napi menete, amely az észle-lések helyéről nézve nem takartan, ismert távolságra lévő tereptárgyak körvonalainak látásán alapszik. A hajnali rossz látási viszonyokat, amit a mérőhely környékén kialakult köd okozott, délutánra az őszi magas légszennyezettség (1956-ban inkább a fűtés, mint a gépkocsiforgalom okán) mellett kedvező, 6-8 km-es látástávolság alakult ki. A viszonylag kedvező érték, amit napnyugta után már csak a levegő tiszta voltán keresztül érzékelünk, késő estig fennmaradt.
Mindhárom éghajlati elem érős napi ingása azzal magyarázható, hogy az adott nap időjárását egy magasnyomású légköri képződmény, ún. anticiklon irányította hazánkban. A tengerszinti légnyomás csaknem 1030 hPa-s értéke az év e szakában már jóval átlagon felüli érték. A né-hány hPa-s visszaesés csak részben magyarázható a légnyomás szokásos nappali menetével. Közben gyengült maga az anticiklon is, ami pár nap múlva a kedvező időjárás végét okozta. (Lásd az utolsó ábrán, az egymást követő napok legmagasabb nappali hőmérsékletein.)
1956. október 23-án reggel 7 óra és másnap reggel 7 óra között nem hullott csapadék Buda-pesten. Ez nem ritka eset, hiszen az év e szakában, a gyakori anticiklonok miatt, a napok bő kétharmada csapadékmentes. (A kevés csapadékos nap ötven éven belüli megoszlásából messzemenő következtetést nem érdemes erőltetni, hiszen egyetlen naptári napról van szó.)
Ha a napsütéses órák számát vetjük össze a későbbi fél évszázad adataival, akkor ebben az összehasonlításban az 1956. október 23-án regisztrált 8,1 óra igen kedvezőnek mondható. A csillagászatilag lehetséges 10,5 óra csaknem 80 %-át kitevő érték közel esett az utóbbi 50 év abszolút rekordjához is. A hajnali pára eloszlását követő, gyönyörű napsütés bizonyára hozzá-járult ahhoz, hogy az emberek hosszan együtt maradtak, és megérezték gondolataik, szándé-kaik hasonlóságát.
Biztos, hogy sokat segített ebből a szempontból a nappali hőmérséklet magas, ugyancsak re-kordhoz közeli alakulása is. A legmagasabb nappali hőmérséklet 20 oC-os alakulása egy hó-nappal korábbi szeptember végi átlagos időjárásnak felelne meg. Az 1956-os évi értéknél csu-pán három melegebb október 23-a akadt az elmúlt fél évszázadban.
Rövid bemutatónk végén kitérünk arra is, hogy október 23-a nem egyedüli magas hőmérsék-letű nap volt 1956 októberének végén. A megelőző három nap is hasonlóan, vagyis az átlag-nál enyhébb nappalok jótékony hatása alatt állt 1956-ban.
A következő napoktól azonban az időjárás felvette az évszaknak teljesen megfelelő, hűvös és nedves jelleget. Így a forradalom további időszakáról nem tudunk a sokévi átlagtól lényegesen eltérő különleges értékekről, vagy időjárási eseményekről beszámolni.
The warm weather in Timisoara in December 1989 has inspired artwork to commemorate it as this article discusses:
“People always ask me why I call it HOT AIR, and it starts with understanding the physical climate – the weather was really warm and that enabled some of the movement to happen,” she said. “But the name is meant to be a double entendre, and hot air is also important to me because of the oppression people suffered. The original springpoint for me was actually finding a way to bring a spot of hot air into the city.”
The large, inflatable monument honors the twentieth anniversary of the overthrow of Romanian dictator Nikolae Ceauşescu’s government. Trandafirescu, who teaches architecture in the Taubman College of Architecture and Urban Planning displayed the monument in Timisoara, Romania Nov. 3-7, in the same square where the revolution began with demonstrations during that unseasonably warm December in 1989.
Below the normals for Timisoara in an average December, followed by the numbers for the week of 15-22 December 1989. From 16-19 December 1989 temperatures were in the 60s Fahrenheit, when normals are in the mid 30s. Low temperatures were also well above freezing.
Below normals for the period for Bucharest and data from December 1989. As a book title later recalled, “After the execution [of the Ceausescus at Targoviste on 25 December 1989], it snowed,” a heavy snowfall followed from 26 December 1989…
This entry was posted on January 7, 2012 at 8:38 pm and is filed under Uncategorized.
You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed.
You can leave a response, or trackback from your own site.
